Ruhamustra a Grammy-n

Még alig hevertük ki a Golden Globe-on megjelent Sarah Michelle Gellar bugyuta ruháját, már is túl vagyunk egy újabb díjátadón, ahol a sztárok ismét villantottak. Fogták milliárdos bankkártyáikat és meg sem álltak a nevesebbnél nevesebb divattervezők háza tájáig, ahol szép kis vagyonokat költöttek el a jól, illetve nem túl jól sikerült ruhákra. Megint összeválogattam a kedvenceimet és pár olyan sztárt is, akinek a stylistja valószínűleg rossz kedvében lehetett aznap, ezért engedte kilépni munkaadóját így a vörös szőnyegre.

Kezdjük is a sort egy bájos kismamával, Lily Aldredge-el. A Kings Of Leon énekesének felesége, valamint a Victoria’s Secret modellje egy sötét, virágmintás chiffon Gucci ruhát választott, ami kiemeli gömbölyödő pocakját.

Jessie J és Taylor Swift valószínűleg összebeszélhettek, mert mindketten egy nemesfém ihlette ruhacsodában mosolyogtak a fotósokra a vörös szőnyegen. Míg Jessie egy Julian MacDonald által tervezett ezüst csillogású ruhát választott, Miss Swift maradt az aranynál egy  Zuhair Murad sellő fazonú estélyiben. Mindketten elragadóan néztek ki.

Díjak tekintetében az est abszolút befutója Adele volt, aki egy fekete, csillogó Giorgio Armani ruhában ölelhette magához a 6 Grammyt. Adele ismét bebizonyította, hogy igenis nem csak a csontsovány sztárok nézhetnek ki elbűvölően!

Katy Perry ismét hozta a formáját, a tőle már-már megszokható színes hajkoronával érkezett. Ezen az estén Katy választása a kékre esett minden tekintetben és meglepően csinos volt még ezzel a szokatlan hajszínnel is világoskék Elie Saab kreációjában.

A kedvencem pedig egyértelműen Kelly Rowland ruhája volt. Az énekesnő csodásan nézett ki Alberta Ferretti tervezte, krémszínű, ezüst mintázatú ruhájában.

És most lássuk azokat, akik talán más választással jobban jártak volna.

Rihanna nem hazudtolta meg önmagát, egy fekete Giorgio Armani kreációban lejtett végig azon a bizonyos szőnyegen, a villantás viszont szerintem kissé túl sok volt a barbadosi énekesnőtől. Nem beszélve az új hajszínéről, vagy inkább annak látványos lenövéséről.

Mióta Gaga bontogatja a falakat meghökkentő jelmezeivel többen kedvet kaptak ahhoz, hogy utánozzák szabadszelleműségét. Így követett el hatalmas baklövést Nicki Minaj ebben a vörös ruhában a „pápával” az oldalán.

Számomra érthetetlen választás volt még Fergie neon-narancssárga csipkeruhája is, ami alatt az énekesnő fekete fehérneműje teljes valóságában átvilágított.

Nálatok melyik ruha volt a befutó?

Történt egyszer…

Nem tudtam melyik lenne a megfelelő rovat a következő kis írásomnak, így végül a legfrissebb kategóriánál, a Naplónál maradtam. Elég régóta írok már ilyen kis történeteket (van is belőlük szép számmal), ez viszont a legújabb és a legelső ami E/1-ben íródott. Mint minden történetnek a világon, ennek is van valóságalapja, de természetesen vannak dolgok, amelyek a fantáziámnak köszönhetőek. Mindenesetre, remélem tetszeni fog.

 „              A buszon ültem és csak arra tudtam gondolni, hogy kevesebb, mint egy óra múlva már otthon leszek. Semmire nem vágytam, csak egy ágyra és egy jó meleg takaróra, ami védőpajzsként ölel körbe és zárja ki a zajos külvilágot.
Reggel nagyon korán kellett beérnem a városba, iskolába menni, aztán pedig lehúzni egy műszakot a munkahelyen, most pedig már sötét este volt, a tél kopogtatott az ajtón és az utolsó buszok indultak magányos útjukra az állomásokról.
                 Ő a negyedik megállónál szállt fel és eleinte fogalmam sem volt ki lehet az; a sötétben csak egy fiatal férfi sziluettjét tudtam kivenni. És még valamijét, amit a hátán vitt. Egy gitár.
Furcsamód, a nagy sötétség ellenére is azt éreztem, hogy valahonnan ismerem őt. Aztán amikor felszállt és a halogén lámpa homályos fénye megvilágította az arcát rájöttem, hogy ez csupán a második, vagy a harmadik alkalom, hogy látom őt és, hogy még soha nem beszéltem vele. Aztán ahogy egyre hátrébb jött a busz belsejében, felemelte a fejét és olyan tekintettel, olyan átható pillantással nézett rám, mintha – hangozzék bármilyen őrültségnek -, azt akarná jelezni: nekünk, kettőnknek még jövőnk van. 
Mögöttem ült le valahol, így akármennyire akartam, nem nézhettem tovább, csupán a hangját hallottam, ahogy valamelyik ismerősével beszélget.
           Egy örökkévalóságnak tűnt mire a busz megérkezett a kis városkába és az utasok lassanként leszálltak a megfelelő megállókban. Ekkor láttam, hogy Ő haladt el mellettem és megállt a busz közepén lévő üres téren. Most figyeltem csak meg, hogy majdnem minden ruhadarab fekete volt rajta; sötétszőke haja pedig hosszabb volt a megszokottnál. És persze ott volt még a gitár is…
Aztán a busz szépen lassan megérkezett abba a megállóba, ahol le kellett szállnom. Vártam, hogy talán ő is elindul az ajtóhoz, de furcsamód a férfi meg sem mozdult. Nekem viszont indulnom kellett. Felálltam a helyemről, elindultam az ajtó és ezzel együtt az Ő irányába. Tudtam, hogy néz, hogy végigmér tetőtől talpig. Megnézi a hosszú, vörösesbarna hajam, a tengerészkék kabátom. Nem kellett ránéznem, hogy tudjam ezt, egyszerűen éreztem magamon a tekintetét. És ami még furcsább, nem is akartam ránézni, mert ha összetalálkozik a pillantásunk, talán elkapja a tekintetét rólam; én pedig akartam, hogy nézzen.
           Leértem a lépcsőn, az ajtó kinyílt, én pedig még egyszer utoljára a szemébe néztem és azt éreztem, hogy – annak ellenére, hogy soha nem beszéltem még vele – régóta ismerem ezt a különös idegent.”

Burlesque

Sokáig gondolkoztam azon, milyen filmre hívjam fel a figyelmeteket így egy fél lépéssel a hétvége előtt. Aztán végülis a 2010-ben debütált Burlesque-re (magyar címén Díva) esett a választásom, mivel ez egy laza, egyszerű kis film, tökéletes akkor, ha kicsit kikapcsolnál, vagy éppen elmenekülnél a holnapi munkanap elől. Előre leszögezem, hogy ha valaki egy mesterien megalkotott műremeket vár el a forgatókönyvtől, az el se kezdje nézni a filmet, mert, mint már mondtam ez a történet inkább kikapcsolódásra szánt romantikus musical, mint egy érzelmes és elgondolkodtató dráma; így ha túl nagyok az elvárásaid bizony csalódni fogsz.
A történtet egyszerű: Ali egy kisvárosi lány, aki nagyot gondolva kitörvén eddigi unalmas életéből Los Angelesbe utazik, hogy ott sikeres énekesnő váljon belőle. Mivel amíg nem fedezik fel is meg kell élnie valamiből, pincérnői állást vállal a Burlesque nevű klubban, ahol a musical-előadás olyannyira elvarázsolja, hogy elhatározza, egyszer belőle is revütáncos válik majd.
A főszereplőt Christina Aguilera alakítja, de mellette olyan ismert nevek is feltűnnek a filmben, mint Kristen Bell, Cam Gigandet, Stanley Tucci, vagy éppen maga Cher. A történet aranyos, romantikus ott ahol kell és megfelelő mértékben érzelmes. A végkifejlet némileg kiszámítható, viszont a zene, a revütáncosok csillogó jelmezei és nem utolsó sorban a dalok (melyek között találhatók igazán jók is) elvonják a figyelmet a hiányosságokról.

Tehát ha alig bírod már kivárni a hétvégét, filmre fel és kövesd végig, hogy válik egy hétköznapi lányból az álmait követve igazi díva!

The Body Shop – Szépség természetesen

Már egy előző cikkemben kitértem arra, miért is jó, ha természetes alapanyagokból készült termékekkel óvjuk hajunk és arcbőrünk egészségét, most viszont egy világhírű, kizárólag természetes alapanyagokat felhasználó cégről szeretnék írni Neked, amely szerencsére már kis hazánkban is elérhető, így nem kell kizárólag az internetes megrendelésekre szorítkozni.
A termékeket, amelyekről szó lesz, a The Body Shop nevű cég gyártja, amelyet  Anita Roddick hozott létre még 1976-ban. Minden egyes terméküknél (legyen szó testápolóról, ajakbalzsamról, vagy éppen samponról) odafigyelnek arra, hogy az általuk felhasznált alapanyagokat ki, milyen körülmények között termesztette, szüretelte, és hogy ez milyen hatással van a környezetre, valamint ami  számodra még fontosabb, a bőrödre.

Már az összetevők beszerzése is környezetbarát, mivel nem nagy gyárak üvegházaiban termesztett kókuszt, banánt, vagy narancsot használják fel, hanem a világ eldugott zugaiban élő népektől vásárolják fel a készletüket, bekapcsolva ezzel őket is a világpiacra, valamint hosszú távú megélhetést biztosítva nekik.  Emellett nemhogy csak elítéli és ellenzi az állatokon való tesztelést, hanem erőteljesen fel is lép azok ellen a cégek ellen, akik így fejlesztik ki kozmetikumaikat. Egyszóval, ha ilyen termékeket vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy minden egyes ráköltött forintot megérnek.
Most pedig nézzünk szét kicsit jobban a választékban, összeválogattam Neked a kedvenceimet.

Mindamellett, hogy természetesek nekem a csomagolásuk is nagyon tetszik, hiszen egyszerűek, de mégis annyira aranyosak, hogy egy kézkrémet, vagy ajakbalzsamot akármikor szívesen kapsz ki a táskádból, az illatukról nem is beszélve.

Rögtön egy ajakbalzsammal kezdeném a sort, mely a „Born Lippy Strawberry” nevet viseli, és amellett hogy hidratál és isteni az illata, enyhe fényt ad az ajkaidnak és 100%-osan csókálló. 10 ml-es kis tégellyel  2190 forintért vásárolhatod meg.
Maradva az arcunknál, a második kedvencem a „Passion fruit Cleansing gel” névre keresztelt arctisztító (250 ml – 2190 forint), ami egy lágy, olajmentes, maracuja illatú arctisztító gél, amely eltávolítja a szennyeződéseket az arcról, valamint lággyá és selymessé varázsolja arcbőrödet.  Érdekességként mondható el a termékről az is, hogy a The Body Shop 1988 óta gyártja és azóta sikere töretlen a vásárlók körében.
Következő kiszemeltjeim a „Banana Shampoo&Conditioner” (4190 forint), amiket külön-külön is megvásárolhatsz, viszont, ha együtt veszed őket, kedvezményesen juthatsz hozzájuk. A sampon és a balzsam is banán rost kivonatot tartalmaz, ami fényt, rugalmasságot biztosít hajadnak és visszaadja annak természetes ragyogását legyen szó a hajad eredeti színéről vagy akár a festésben kissé már elroncsolódott hajszínről. Az illatért pedig hatalmas piros pont jár a The Body Shop-nak, hiszen a kellemes banán illat nem túl tömény, nem tolakodó és használat után hajad sokáig megőrzi banános frissességét.
Ha már jól megmostuk a hajunkat, zuhanyozzunk is, méghozzá nem is akármivel. Mit szólnál a „Pomangranate Shower Gel” név alatt kapható gránátalma olajat, valamint bio mézet tartalmazó tusfürdőhöz? Kellemes illata ellazít, szappanmentes összetevői pedig puhítják és kíméletesen tisztítják a bőrödet. A 200 ml-es kiszerelés 2190 forintért kapható.
Legvégül pedig hidratáljuk egész bőrünket a „Floral Acai – Body Butter Duo” testvajjal, ami kissé szilárdabb állagú, mint a testápolók, de a bőrszárazság ellen ugyanolyan hatásosan lépnek fel és legfőképpen a nagy igénybevételű testfelületekre alkalmas (könyök, térd, sarok). A kezedben kissé felmelegíted ezt a Jin és Jang formájú dobozkában elhelyezett vajat, ami Brazil Akai bogyó kivonatot tartalmas, és már indulhat is a bőrpuhítás!

Természetesen az előbb felsoroltak csak a The Body Shop készletének egy csekélyke bemutatója. Pozitívum, hogy a cég külön forgalmaz termékek kifejezetten kisbabák, vagy férfiak számára is.  Ha körülnézel a www.netbodyshop.hu oldalukon hasznos információkat találhatsz a termékekről, tájékozódhatsz a helyes használatukról, az árakról, és akár meg is rendelheted őket. Viszont, ha nem szeretsz interneten vásárolni, vagy egyszerűen csak mindent szeretnél a saját szemeddel (és orroddal) megvizsgálni, látogass el a budapesti MOM Parkban található üzletbe (Bp. XII. Alkotás u. 53.).
Mindenkinek jó vásárolgatást és természetes szépülést kívánok!

Csak nem vintázs, kedves?

Manapság ismét hódító körútját éli a retro és a vintázs stílus. De hogy pontosan mit is takarnak ezek a fogalmak és mitől lesz egy ruhadarab éppen vintázs kategóriába sorolható? Utánajártam egy kicsit.

Személy szerint, ha a retrora gondolok, olyan dolgok jutnak eszembe, mint a feltupírozott haj, a színes kiegészítők és ruhadarabok, a “Made in Hungáriában” bemutatott életérzés, vagy a moncsicsi.
Mint azt Te is biztosan nagyon jól tudod, a divatban (és úgy általában a világ más területein is) évről-évre visszaköszönnek az elmúlt idők meghatározó dolgai, így nem meglepő, hogy a XXI. századi ember igazi retrolázban ég. Ez a stílus lényegében mindent jelent am színes, esetleg műanyag, egyedi és sokszor meghökkentő. Pár évvel ezelőtt el sem tudtuk volna képzelni, hogy egy jól szabott csőfarmert párosítunk egy nagy kötött pulóverrel és kerekorrú cipőbe bújtatott lábbal lépünk ki az utcára (ami személy szerint nekem nagy felüdülés, mert irtóztam a hegyes orrú cipők puszta látványától is, amelyek száma szerencsére manapság már jelentősen megcsappant). Kiegészítők terén is számtalan “régiúj” ötlet került előtérbe. A színes nyakláncok és karkötők mellett szerepet kapnak a klipszek, a gyöngyök, vagy éppen a nagy, élénkszínű brossok is. Ezekért a ruhadarabokért nem kell messzire mennünk, ugyanis mára már minden magára valamit is adó divatház beújított pár nadrágot, felsőt, ruhát, kiegészítőt az ezen stílus kedvelői számára, valamint a turkálók is igazi aranybányaként szolgálhatnak a retrovadászoknak.
Meglepő módon a retro nem csak a nőket és nem csak a ruhák terén lesi áldozatait. Tudtad például, hogy a híres autógyártó cég, a Ford-Mustang egyedi, limitált kiadású múltidéző autócsodákat gyártott le csak azért, hogy a férfiak szívéhet is közelebb hozza ezt a stílust? A retrot tehát lehetetlen elkerülni, az ember lépten-nyomon belebotlik a stílust népszerűsítő dolgok kínálatába, gondoljunk csak arra, hogy mostanában egyre több olyan bulit rendeznek, amely külön “Retro Party”-ként reklámozza magát, de általános szombat este sem telhet el anélkül, hogy egy-egy régi nagy kedvenc zeneszámot ne játszanának a DJ-k.

Ennyit tehát a retroról, de még mielőtt mindenki szaladna a boltba a csőnaciért és a neonpink sálért, van még egy feladatom, amit a fentiekben említettem. Megtalálni a választ arra, mi is a vintázs?

Ha meghallom ezt a szót és valamire asszociálnom kell rögtön Marilyn Monroe és Audrey Hepburn stílusa ugrik be. Lényegét egyszerűen, egy mondatban úgy tudnám összefoglalni, hogy a vintázs ( vagy ha nagyon szabályszerűek akarunk lenni, vintage) olyan ruhadarabot, vagy kiegészítőt jelent, ami minimum 20 éves, de az sem baj, ha ennél jóval öregebb. Ez a fajta divatstílus hozzám sokkal közelebb áll, mint a retro, hiszen a rikító, erős színek helyett a pasztell és a púder árnyalatok kerülnek előtérbe. Ez a stílus úgymond a retroból fejlődött ki, a retro inspirálta, de modernizáltabb divateszközöket is felhasznál. Természetesen a nagyáruházak ebben az esetben is kiváló tárhelyül szolgálhatnak a ruhák és cipők felleléséhez, de én ebben az esetben is inkább a turkálókat javaslom, mivel itt biztosra veheted, hogy amit találtál az nem csak pár hónapja került ki valamelyik nagy gyár varrónőinek kezei közül, hanem igazi kis története van, nem beszélve arról, hogy így hihetetlenül olcsón szerezheted be új kedvenceidet. Sőt, ha anyukád, vagy esetleg nagymamád régi ruhái között szétnézel, ott is igazi kincsekre bukkanhatsz. Az oversized pulóverek, a krémszínű kis ruhácskák, a fűzők, a különböző csipkeanyagok mind-mind fokozzák a vintázs hatást. Ha pedig igazán biztosra mennél dobd fel a szerelésedet egy óarany színű nagy medálos nyaklánccal, vagy egy gyöngyházi színű brossal.

Nincs más dolgunk tehát, mint nyakunkba venni a várost egy-egy lehengerlő ruhadarabért és a visszaköszönő stílusokkal ismét meghódítani a pasikat!

 

A legelbűvölőbb sorozatgyilkos

A sztori a következő: adott egy sármos, 30-as éveiben járó férfi, aki a Miami Rendőrség gyilkossági osztályán dolgozik vérnyomelemzőként. Sok időt tölt a húgával, és barátnőjvel, valamint annak 2 gyerekével, szabadidejében szívesen járja a tengert “Slice of Life” névre keresztelt hajójával. Egyszerű, hétköznapi élet. Akkor mi a pláne ebben a történetben? A csavar a dologban az, hogy Dexter (mert nevezzük nevén kedves főszereplőnket) sorozatgyilkos. Furcsa kód szerint éli életét, amelyet nevelőapja Harry talált ki számára, hogy megfékezze a benne rejlő “Sötét Utasát”, aki időről időre átveszi az irányítást és embereket kaszabol. Viszont a Harry által írt törvényeknek köszönhetően kizárólagosan csak egyéb rosszfiúk kerülhetnek a kése alá. Dexternek azonban el kell titkolnia sajátos kis hobbiját és ez bizony nem is olyan egyszerű, ha az ember nap, mint nap egy rendőrökkel telezsúfolt irodában dolgozik. Helyzetén az sem segít, hogy már az első évadban feltűnik a színen egy másik sorozatgyilkos, akit csak a “Jeges” néven emlegetnek és aki furcsa kis üzenetek hagy vérnyomelemző barátunknak, jelezve ezzel azt, hogy valamit nagyon a tudtára akar adni.

A sorozat Jeff Lindsey könyvei alapján íródott és indult útnak 2006. december17-én, de azt azért érdemes tudni, hogy egy idő után elválik a könyv és a film változat cselekményszála és különböző történeteket olvashatunk, vagy éppen izgulhatunk végig a monitor előtt. Az USA-ban aratott nagy sikeren felbuzdulva a magyar közönségnek is szinkronizálták az évadokat és egy időben a Viasat3 vetítette is késő este. Én most mégis minden thriller és/vagy krimi kedvelő sorstársamnak ajánlom ezt a sorozatot, ugyanis a sok CSI és hasonló bűnügyi sorozatokkal ellentétben most a gyilkos szemszögéből is végigkövethetjük az eseményeket és szoríthatunk Dexterért. Úgy van, hiszen azt még meg kell említenem, hogy – sok minden más mellett – a szereplőválogatásnak is köszönhetően (Michael C. Hall formálja meg a főszereplő karakterét) bizton állíthatom, hogy mindenki a szívébe zárja majd Dextert, a történet előrehaladtával pedig az is kiderül, hogy ez a rosszfiú örökösen harcol a lelkében lakozó démonokkal.

A forgatókönyv írók eleinte mindössze 2-3 évadban gondolkodtak, majd bejelentették az 5. után nem valószínű a folytatás. 2011. október 2-án mégis levetítették a 6. évad első részét, és azóta már ez az széria is befejeződött. Az még mindig kérdéses, hogy lesznek-e további epizódok, de az amerikai nézettségi mutatók magukért beszélnek és a rajongók megalapozottan reménykedhetnek a 7. évad indulásában.

Összegezve a dolgokat, ha szereted az izgalmas, megoldásra váró rejtélyekkel átszőtt történeteket, a Dexter pont Neked való!

Golden Globe ráadás

Tudom, lassan már mindenki elfelejti a 69. Golden Globe díjátadót, én viszont még csak most jutottam el addig, hogy megnézzem. Néhány ruhát már láthattatok egy korábbi cikkünkben ITT, valamint Zooey Deschanel körmeit is megcsodálhattátok ITT, én pedig most egy kis személyes beszámolót hoztam a ruhakölteményekről, amelyeket a legjobbnak, vagy éppen a legrosszabb választásnak gondolok.

Legelőször Charlize Theron púderszínű Dior Couture ruháját emelném ki.  Diszkrét lábvillantás, a hatalmas masni ott előnyös ahol kell, na, nem mintha Theron kisasszonynak takargatni valója lenne e téren. Az övet egy csillogó Cartier csat fogja össze, ami összhangban van a szintén csupaglitter fejpánttal, a vintázs hatást pedig növeli a laza kontyba fogott haj, valamint a visszafogott smink.

Angelina Jolie-tól már megszokhattuk, hogy mindig a tökéletességre törekszik, és ezzel a szatén, fehér Atelier Versace ruhával sem adta alább a mércét. A ruha fehérségének egyhangúságát kitűnően megtöri a vörös vállrész. Szoros konty, vörös rúzs, Angelina igazi „Szívkirálynő” ebben a szerelésben.

Reese Witherspoon Zac Posen tervezte ruháját személy szerint zseniálisnak tartom. A színésznő elragadóan néz ki benne. Vállvillantós, egyszerű, a ruha alján egy kis csavarral. Kell ennél több? Az egyszerű, de nagyszerű ruhához pedig visszafogott smink és laza hajviselet dukál.

Emma Stone egy sötétlila-fukszia Lanvin kreációban jelent meg a díjátadón. A ruha annyit mutat amennyit kell és engedni láttatja Ms. Stone hosszú lábait is. Ez a ruha bebizonyítja, hogy egy fiatal tehetség is lehet igazi díva a vörös szőnyegen.

És most jöjjön az abszolút kedvencem. Sarah Hyland ruhájáról  képtelen voltam levenni a szemem. A krémszínű Dolce & Gabbana  csipkeruha a fekete szatén övvel szinte magáért beszél. Azt hiszem elég a képre nézni és nem is kell mást mondanom. Egyszerűen káprázatos!

A következő két ruha számomra a nemtetszik kategóriába tartozik. A korábbi cikkben is szintén feltűnt Sarah Michelle Gellar ruhája, amit Monique Lhuillier tervezett, de én sem tudtam kihagyni az összeállításból, annyira szíven ütött a látvány.  A szabás előnytelen, optikailag nem kis súlyfelesleggel „ajándékozza” meg a színésznőt, a minta pedig engem a jó öreg batikolásra emlékeztet.  Édes dolog a 2 éves kislányunkra hagyni a ruhaválasztást, de ez azért mégis csak túlzás egy kicsit.
Lea Michele Marchesa ruhájával pedig egyszerűen nem tudok kibékülni. Az biztos, hogy az ezüstszínű ruha érdekes választásnak bizonyult, viszont a felsőrészen látható motívumok számomra túl bizarrul „hálózzák be” a Glee sztárját.

Így a végére pedig úgy gondoltam, megmutatom a gálán résztvevő férfiak közül a két kedvencemet. Adam Levine, aki díjátadóként vett részt a gálán bebizonyította, hogy nemcsak a bőrnadrág-fehér póló összeállítás áll neki jól, csokornyakkendővel és szmokingban is ugyanolyan szexi. Joseph Gordon-Levitt bohókás, sötétlila csokornyakkendőjét pedig egyszerűen imádom. A színes kis kiegészítő kiemeli a szmokingot a tömegből, a piros kitűzővel együtt.

Ti hogyan vélekedtek a ruhákról? :)

Kávézó-kalauz

Reggel 10 körül kinyitod álmos kis szemeidet, a redőny rései között settenkedve bekandikál a Nap, a konyhából pedig kávé és friss péksüti illata száll, amit a párod készségesen szolgál fel Neked a pihe-puha ágynemű között. Ugye milyen jól hangzik? De mi van akkor, ha – mint általában mindig – az élet közbeszól és neked már hajnalok hajnalán munkába vagy iskolába kell rohannod, mégsem tudsz meglenni a reggeli koffein és szénhidrát adagod nélkül? Forduljunk a gyorsuló világ legjobb barátaihoz, az automatákhoz egy gyorsan elkészített kávészerű valamiért és egy előrecsomagolt, száraz croassanért? Dehogyis! Hiszen, mint tudjuk, Te a legjobbat érdemled. Manapság minden nagyobb városban megtalálhatóak olyan kávézók, amelyek isteni finom kínálattal rendelkeznek reggeli italok és ételek terén. Ahová csak gyorsan beszaladsz, elvitelre leadod a rendelésed és folytathatod is utadat az munkahely, vagy az iskola felé. Igaz, ezen kávézók kínálata kissé borsosabb árat kóstál, mint az automaták, viszont ez az ár sok minden más mellett a minőségben térül meg. A legnépszerűbb helyekből mazsolázgattam egy kicsit háttér történettel, fellelhetőségekkel és némi személyes ajánlással.

Starbucks

Szerintem magát a Starbucks jelenséget, senkinek nem kell bemutatni, a név mára már igazi kis fogalommá nőtte ki magát. 1971 óta több mint 15.000 kávézóval büszkélkedhet szerte a világon (tudhatjuk meg a hivatalos magyar honlapról). Az első magyarországi Starbucks 2010. június 16-án nyílt meg kis fővárosunkban és sajnos még nem is nőtte túl magát Budapest határain kívül, így ha vidéki vagy és a fővárosban jársz, mindenképpen próbáld ki valamelyik különlegességet!
Én novemberben jártam a WestEndben található kávézóban és nem kellett csalódnom az amerikaiak által tökéletesnek minősített italokban. Az akkor már kezdetét vevő és jelenleg is tartó szezonális kávékból kóstoltunk meg egyet-egyet, nevezetesen a ToffeNut Latte-t, ami egy mogyorós, gőzölt tejhabos eszpresszó karamellsziruppal, valamint kistestvére volt a másik kiszemelt, az Áfonyás Fehércsokis Latte, ami, mint a neve is mutatja, fehércsokis eszpresszót jelent áfonyasziruppal. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy “starbucksfüggővé” váltam és akármelyik nap képes lennék meginni ezekből a csodákból egy pohárral.
A kávék mellett igazi teakülönlegességekre is találhatsz itt, ha valami mást szeretnél kipróbálni. A kizárólag a Starbucksban kapható Tazo teák tárháza szinte végtelen ízű teát kínál, legyen szó fekete-, zöld-, vagy fehérteáról és ne feledkezzünk meg a nagy nyári hőségben kiválóan hűsítő frappékról sem, köztük a Starbucks igazi különlegességével az Iced Caramel Macchiato-val. Ha pedig nemcsak szomjadat, hanem étvágyadat is csillapítanád, kóstolj meg egyet az Amerikából átteleportált bagelek közül, amelyeket különböző töltelékkel szolgálnak fel neked, ha viszont valami édességre vágysz, egyszer-egyszer belefér a csokis élvezet, a brownie is.
Az kávézók nyitva tartása változó, de legkésőbb 9-kor az összes magyarországi üzlet nyitva van már.

Weboldal:
www.starbucks.hu

Üzletek:

Starbucks Aréna, 1087 Budapest, Kerepesi út. 9.

Starbucks Bazilika, 1054 Budapest, Hercegprímás u. 7.

Starbucks Széna tér, 1024 Budapest, Margit krt. 91.

Starbucks Király, 1073 Budapest, Erzsébet krt. 53.

Starbucks Mammut, 1024 Budapest, Lövőház utca 2-6 (Mammut 2, II. emelet)

Starbucks WestEnd, 1062 Budapest, Váci út 1-3.

McCafé

Ha lehet ilyet mondani a McCafé kis hazánkban elterjedtségben beelőzte Amerika nagy kedvencét, mivel országszerte 37 McDonald’s étteremben található elkülönített kávézórész is, ebből 21 a fővárosban, 16 pedig a vidéki városokban (Debrecen, Pécs, Szeged, Nyíregyháza, Győr, stb.), így a McCafé hálózata a legnagyobb kávézólánc Magyarországon. A méret mellett időben is elsőbbséget élvez, ugyanis 2003-ban nyitotta meg kapuit a magyar kávéimádók előtt, mindössze 10 évvel az 1993-as legelső Ausztráliában található kávézó kialakítása után. Személy szerint csak a debreceni kávézókról tudok nyilatkozni, mivel azokat látogatom legtöbbször, de a kialakított kávézórészek hangulata otthonos, kellemes, és számomra egyáltalán nem zavaró, hogy egy légtérben működik a gyorsétteremmel.
Mint minden kávézóban itt is megtalálhatóak a szezonális ajánlatok, a tél nagy kedvence volt például a Mézeskalács Latte, ami tuti kis karácsonyi hangulatot varázsolt, valamint nyáron a banános illetve epres turmixok, amelyek kellemesen hűsítettek egy forró napon. Nagy kedvencem még a Fehércsokis Latte Macchiato, valamint a Mochaccino, ami egy csokis kapucsínó. Sütikből is hatalmas a kínálat, de mindenképpen ajánlom a csokoládés fánkot, valamint a karamellás sajttortát, ha ezek pedig nem nyernék el a tetszésedet, kóstolj meg egy sonkás-sajtos-paradicsomos melegszendvicset.

Weboldal:
www.mccafe.hu

coffeeheaven

Ez az a kávéház, amivel kapcsolatban, hősiesen bevallva, egy kis problémába ütköztem. Mivel coffeeheavenben még nem jártam, személyes tapasztalatokról nem számolhatok be, viszont annyian dicsérik ezt a kávézót, hogy nem hagyhattam ki a sorból, kedves barátunkhoz, a Google-höz fordultam. És itt következett a probléma: a hivatalos oldal lengyel nyelvű. Sajnos angol és német nyelvtudásommal semmire nem mentem, ezért háttértörténettel nem tudok szolgálni, viszont arra sikerült rájönnöm, hogy a coffeeheaven szezonális ajánlata, mint a kép is mutatja, majdhogynem megegyezik a Starbucks téli különlegességeivel (Chocolate Gingerbread Latte, Toffenut Latte, Blackberry Chocolate Latte), szóval nagyon mellélőni ezekkel az italokkal nem tudtak, emellett pedig nyáron a Coffee Heaven rajongók a Jeges Latte-t ajánlják megkóstolásra. Ételkülönlegességei közül itt kiemelkedően jó minőségi wrapokat készítenek, legyél akár vegetáriánus, vagy húsimádó, ajánlatukat maximálisan hozzád igazítják.
Sajnos a kávézólánc szintén csak a fővárosban van jelen, ott viszont rögtön 4 hely közül is választhattok, amelyek reggel 7-től este 10-ig várják a vendégeket.

Weboldal:
www.coffeeheaven.pl

Üzletek:

coffeeheaven Ferenciek tere, 1053 Budapest Ferenciek Tere 10

coffeeheaven Teréz körút, 1066 Budapest Teréz körút 34

coffeeheaven Fashion Street, 1052 Budapest Deák Ferenc u. 23

coffeeheaven Astoria, 1088 Budapest Rákóczi út 1-3.


Cofeeshop Company

A Cofeeshop Company nevére talán ma még nem sokan kapják fel a fejüket, viszont jó lesz figyelni, ugyanis a kávézólánc rohamosan terjeszkedik kis hazánkban. Nagy pozitívum, hogy Budapest mellett vidéken is megtalálhatóak üzletei, így az ország más részein élő emberek is könnyebben hozzájuthatnak a kávézó egy-egy különlegességéhez.
A téli ajánlataik egyik kávézó specialitásaival sem vethetőek össze és szerintem kipróbálásra érdemesek nem csak a kávék, hanem az erre az alkalomra megalkotott ételek is. Vegyük csak például az úgynevezett Maroni Moccacino-t, ami egy csokis kapucsínó pépesített gesztenyével, mandula- és csokoládépehellyel és sok-sok tejszínhabbal; vagy akár a nugátos pralinéval és tejszínhabbal ízesített forrócsokijukat. Ha igazán tobzódnál az élvezetekben, téli kávéd mellé kóstold meg az almás-fahéjas palacsintát, vagy az igazi kalóriabombát az almával-fahéjjal-mandulával-tejszínhabbal és karamellaszósszal tálalt gofrit.
Mindemellett ez a kávézó is kínál igazi teakülönlegességeket is, az úgynevezett Teelinie teákat, amihez nagyszerűen passzol a kávézó másik ételkülönlegessége, a Pidetta. Ezt a szendvicsfélét egy, kizárólag a Coffeeshop Company üzleteiben forgalmazott ropogós kenyérféléből készítik, különféle salátákkal, vagy grillezett csirkehússal megtöltve.

Weboldal:
www.coffeeshopcompany.com

Üzletek:

Cofeeshop Company Debrecen Fórum

Cofeeshop Company Aréna Pláza, Budapest

Cofeeshop Company Alphapark Keszthely

Cofeeshop Company Alphapark Sopron

Péntek esti romantika II.

Folyatva a múlt héten megkezdett dolgokat, ismét egy kisebb történetemet hoztam, azoknak akik már megtalálták a herceget rózsaszín pingvinen és azoknak akik még keresik. =)

“Ráfordította a kulcsot a zárra. Egyedül volt otthon és jobbnak találta egy ilyen késő őszi, szélviharos estén az ajtót csukva tartani. A kulcs az ebédlőasztalon landolt, ő pedig megkönnyebbülten rogyott össze az egyik széken. Kétségtelenül fárasztó nap volt, viszont azt érezte, hogy mára még nincs vége a dolgoknak, még történni fog valami, viszont próbálta kizárni ezt az idegesítő gondolatot. Ő és a megérzései. Mintha mostanában olyan jól működnének… Furcsa dolgok történtek vele az elmúlt pár hétben, sok minden változott. De most volt valami kellemes is ezekben a változásokban. Hosszú idő óta kezdte úgy érezni, hogy nincs egyedül. Hogy vannak akikre számíthat, csak egy kicsit nyitottabbnak kell lennie. Most már minden rendben lesz.
Lerúgta a cipőjét és a fürdőszoba felé indult, hogy fürdővizet engedjen. Ekkor aludtak ki a lámpák. Bekövetkezett a nagy “történés”, amit a hazaérkezés óta várt. Sem kedve, sem elég bátorsága nem volt kimenni az éjszakába, hogy megnézze, mi történt az árammal, ezért előkeresett pár gyertyát és meggyújtotta őket. Tetszett neki így a ház. Üresen, csendesen, és a gyertyáktól valamiféle misztikus félhomály borult a szobákra.
Akkor hallotta meg a kopogtatást. Az első pár ütésnél összerezzent, majd az ajtó felé indult. Úgy gondolta, valamelyik szomszéd lehet, hogy megnézze, nála mi a helyzet az árammal. Ráhelyezte a kulcsra a kezét, de ekkor mégis megtorpant. Mi van, ha mégsem a szomszédok? A konyhaablakhoz szaladt, ahonnan pont rálátni az ajtóban álló személyre, ám az utcai világítás nem volt elég ahhoz, hogy megállapítsa, ki a látogató. Hunyorogva is csak körvonalakat tudott kivenni.
Figyelmen kívül hagyva a hangot a fejében, ami azt súgta, hogy jobb ha nem nyit ajtót, a kulcsra tette a kezét és az megadóan elfordult a zárban. 
Ahogy az ajtó kinyílt megpillantotta azt a személyt, akit valószínűleg a legtöbben nem engednének be a házukba. Először a sötét bőrdzsekiről és a farmerről ismerte fel. A férfi fekete haja kissé kócos volt a tomboló széltől, borostás volt, sötétzöld szeme pedig veszélyesen csillogott. Igen, ő volt az akivel már többször találkozott, beszélni viszont soha nem beszéltek. Tudta, hogy sokan tartanak tőle, rossz híre volt a városban, mégis volt benne valami, ami szinte mágnesként vonzotta hozzá. Tudatában sem volt annak amit csinál, de félrehúzódott és teljesen kinyitotta az ajtót, hogy a késői látogató belépjen az előszobába. 
A férfi szembe állt vele, fekete bőrdzsekije a földre hullott, az alatta lévő fehér póló pedig látni engedte a bal karján végigfutó tetoválást. Közelebb lépett hozzá, majd egy hirtelen mozdulattal a falhoz szorította őt. A csuklója fájt ott, ahol a férfi kezei rákulcsolódtak, mégsem próbált meg szabadulni a szorítás elől. Lassan felemelte a fejét és belenézett azokba a veszedelmes zöld szemekbe. Ilyen közelről még soha nem volt lehetősége megfigyelni ezt az arcot. A smaragdzöld szemeket hosszú szempillák keresztezték és valami mély, ki nem mondott szomorúság ült bennük. A férfi egyre közelebb hajolt hozzá, ő pedig az arcán érezte, hogy áramlik a levegő az ajkai között. Az idegen továbbra is a csuklóját szorította és olyan hosszú ideig, olyan vággyal nézett a szemébe, hogy már-már eszébe jutott arra kérni, hogy csókolja meg. De nem volt szükség szavakra. A férfi, mintha megérezte volna, mit akar, még közelebb hajolt és ajkai rátaláltak az övére. Abban a csókban semmi romantika és finomság nem volt, csak az ösztönös vágy, mégis olyat érzett, amit eddig soha. Akarta ezt a veszélyes idegent…”

Esélytelen esélyek

Valamelyik nap úgy döntöttem, hogy engedélyezek magamnak a vizsgaidőszak közepén másfél óra nyugalmat és végignézem azt a filmet, amelyikkel már elég régóta szemezgetek, a Fifti-fiftit. Úgy indultam neki, hogy oké, már csak a témája miatt is megható film lesz, de mivel összeszedett vagyok meg minden, nem igazán lesz rám hatással. Az elméletem 30 perc után megdőlni látszott és a hátralévő 1 órát kisebb-nagyobb megszakításokkal végigkönnyeztem.

A saját tapasztalatok ihlette film a 27 éves Adam (Joseph Gordon-Lewitt) életének azt a szakaszát mutatja be, amikor az orvosok egy nagyon ritka, rosszindulatú gerincdaganatot diagnosztizálnak nála. A dokumentációk szerint Adamnak 50% esélye van a túlélésre a betegség ezen stádiumában. A fiúnak választania kell: magába roskad, vagy megpróbál optimistán tekinteni a jövőbe. Betegsége mellett a barátnőjével való problémáival is meg kell küzdenie, ám mindvégig kitart mellette legjobb barátja Kyle (Seth Rogen), és feltűnik a színen egy kissé szétszórt, bájos pszichológus is Katie (Anna Kendrick) személyében.

Összességében a film megható történet kitartásról, élni akarásról, barátságról és egyéb emberi kapcsolatokról, néhol humoros, vagy éppen kissé irónikus köntösbe bújtatva.

Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.