A héten egy nagyon kedves barátnőm küldte nekem azt a képet, miszerint – én, most – nem egyedülálló vagyok, hanem páratlan. Jóleső érzéssel töltött el, nagyon kedvesnek tartottam. Aztán elgondolkodtam.. 
Mit is jelent a páratlan?
A “páratlan” szót a főnévi “pár” szóból hozhatjuk létre egy melléknévképző segítségével. Ennek jelentése: “két ugyanolyan fajtájú dolog vagy személy, amelyek valamely szempontból kapcsolódnak egymáshoz.” Ha melléknévként vizsgáljuk ezt a szót, akkor két összetartozó dolgot jelöl, melyből ha elveszünk, akkor az egyik csak már csak félnek mondható. Így lesz páratlan. Ahogy életünkben is, ha elveszítjük társunkat, szerelmünket, párunkat, már nem érezzük ugyanolyannak magunkat. Szokták is mondani: “nélküle csak fél ember vagyok.” Nincs meg a párom.
Akkor most, még mielőtt nagyon beleesnénk a mélabú állapotába, nézzük meg mi a “páratlan” szó igazi jelentése: “a többi közül kitűnő, a legjobb fajtájú, minőségű; nagyszerű, fölülmúlhatatlan.” Sokkal jobb, nem igaz? Amikor egyedül maradunk, és úgy érezzük, hogy pár-atlanok lettünk/vagyunk, inkább gondoljunk erre. Hogy valaki, vagy valakik – a barátaink – ezt gondolják rólunk. Vagy ha konkrétan nem is ezt, mert néha adnának egy- két tockost a butaságaink miatt, de szeretnek minket.
Sokáig úgysem lehetünk a legalján, mindig talpra kell állni. Mert az élet vonata csak úgy robog mellettünk, és nem szabad hagynunk, hogy mi – akik mind felülmúlhatatlanok vagyunk a magunk minőségében – ne férjünk fel rá.
Legújabb kommentek