Minden gyerek elábrándozik azon, hogy milyen lenne repülni. Milyen lenne elemelkedni a földtől, lebegni, suhanni, megdöbbenést kelteni, könnyűnek érezni magunkat? Minden gyerek röpke reményében meg is próbálja “bontogatni a szárnyait”: például leugrik az utolsó előtti lépcsőfokról. Majd, ha mersze van, az utolsó előtti előttiről… Teszteli saját bátorságát és ha csak egy másodpercre is, de megtapasztalja a repülés érzését.
Natsumi Hayashi is valami hasonlót tesz. A fiatal tokiói lány már “repült” minden helyzetben: telefonálva, metrón, várost nézve, macskával, tornacipőben, bakancsban, télen is, nyáron is.
Az ő repülése azonban nem ér véget, kimerevített képként örökre megmarad az utókor és a lebegni vágyók számára.
A fotóblogot böngészve az embert akaratlanul is valami kellemes érzés fogja el, ismeretlen félmosoly húzódik a szájra. Ilyen az amikor komoly profizmust, elszántságot és kreativitást fedezünk fel a gyermeki könnyedség ábrándos köntösébe bújtatva!
Natsumi nem csaló, vagy tör photoshop-királynői babérokra. Nem is modell, aki megjátszva magát a számunkra (és retus nélkül számára is) elérhetetlen tökéletességet közvetíti unott arccal.
A tokiói lány bizony maga ugrál a kamera előtt és próbálja megcsípni a múló tökéletes pillanatot, ha kell százszor is. Teszi ezt mindezt valami olyan bűbájjal és enyhe humorral, hogy a blog-látogató érzi, valami megváltozott benne is: a napi szürkületben, a BKV-n, a munkahelyen, a TV előtt, az ágyban, a gondolatokban, a nagybetűs Életben elnyomott Gyermek halkan elkezd motoszkálni.
Hallgass rá kicsit, ne némítsd el szegényt újra!
Tudom, sok minden vagy, leszel az életben: a Nő, jó bartánő, business woman, gondoskodó anya, szerető feleség… de mikor voltál Gyerek utoljára?
Natsumi fotó-naplóját itt találod: yowayowa camera woman diary
*A Lebegő Lány kifejezést a Keletportálon találtam, köszönöm a cikk írójának amiért bemutatott Natsuminak. (A linkre kattintva megtekintheted a cikket.)
estékkel folytatják, amik keretében havi egy alkalommal hosszított nyitva tartást, alkalmi programokat és workshopokat, és borkóstolást élvezhetünk egy adott téma köré szervezve. Legelőször Honoré Daumier és kortársai rajzaival ismerkedhetünk meg a St. Gallen-i kalandok c. kiállításon. Júniusban Pieter Bruegel jóvoltából csöppenünk korának Németalföldjére, augusztusban pedig Kína kortárs művészetét tanulmányozhatjuk. A nagy durranás pedig októberre várható, amikor is megérkezik kis hazánkba Cézanne.
A Műcsarnok sem lesz rest, január végén érkezik Bernar Vanet, utána pedig több remek kortárs tárlatot láthatunk majd. További újdonság a 2011 végén megnyílt ‘Mélycsarnok‘, az épület alagsorában elhelyezett kiállítótér ami idén Seres Szilvia és Maria Abramovic mellett a méltán világhírű street art művész, Banksy műveinek fog otthont adni.
Legújabb kommentek