Ez a 104 perces, romantikus dráma, Rachel McAdams és Channing Tatum közreműködésével igazi Valentin-napi kikapcsolódássá válik.
Az alapszituáció az, hogy Paige (Rachel McAdams) és Leo (Channing Tatum) házasok, és boldogan, szerelmesen élik hétköznapjaikat, amíg…egy STOP táblánál való várakozás közben beléjük nem hajt egy teherautó.
Túlélik a történteket, de az ifjú ara kómába esik, majd miután felébredt, amnéziába esik, és nem emlékszik imádott férjére, SŐT! senkire nem emlékszik a “régi” életéből…Emlékei onnan kezdődnek számára, mikor még szüleivel élt és testvérével, és bálokról bálokra járt, pénzmániás barátnőkkel, és akkori vőlegényével, Jeremyvel.Megkezdődik tehát a harc Paige szerelméért, és emlékei visszaszerzéséért.
Vajon kitartó lesz-e Leo, és segít ifjú feleségének az emlékezésben, vagy hagyja, hogy új életet kezdjen Jeremyvel? És a szülők? Mennyiben segítenek lányuknak, vagy épp gátolják őt? A filmből minden kiderül! 
Ui.: Szerelmes pároknak kötelező!
Fogadom – az elmúlt évek legszerelmesebb alkotása
A tetovált lány
Már biztosan elég sokan hallottak a sárkánytetoválással büszkélkedő heckerlányról. Stieg Larsson könyvét az amerikaiak nem rég filmesítették meg. A svédek azonban leelőzték őket, hisz 2009-ben egy olyan lelki hatással bíró filmet hoztak létre, ami igen ritka a filmiparban.
Az trilógia első része Lisbeth hánytatott, megalázott életét mutatja be, miközben egy íróval egy 40 éve eltűnt lány esetét próbálják kinyomozni.
A film olyan erős érzelmekkel bír, néha igen nehéz lélegzetet venni a képsorok közben. Piskótalelkűeknek nem ajánlott. Oly őszinteséggel, nyíltan tárja fel a főszereplő sorsát, ami komolyan megérinti nézőit.
A második és harmadik rész a politikai összefonódások erejét mutatja be Lisbeth apjával való kapcsolatán keresztül. Személy szerint nekem ezek a részek már annyira nem jöttek át, vontatottak voltak.
Ajánlom tehát, hogy aki egy kis szorongásra, lelki gyakorlatra vágyik, nézze meg a filmet és gondolkodjon el, kinek mit is dob a sors nevezetű gép és mennyire is hálásak lehetünk néha neki!
Burlesque
Sokáig gondolkoztam azon, milyen filmre hívjam fel a figyelmeteket így egy fél lépéssel a hétvége előtt. Aztán végülis a 2010-ben debütált Burlesque-re (magyar címén Díva) esett a választásom, mivel ez egy laza, egyszerű kis film, tökéletes akkor, ha kicsit kikapcsolnál, vagy éppen elmenekülnél a holnapi munkanap elől. Előre leszögezem, hogy ha valaki egy mesterien megalkotott műremeket vár el a forgatókönyvtől, az el se kezdje nézni a filmet, mert, mint már mondtam ez a történet inkább kikapcsolódásra szánt romantikus musical, mint egy érzelmes és elgondolkodtató dráma; így ha túl nagyok az elvárásaid bizony csalódni fogsz.
A történtet egyszerű: Ali egy kisvárosi lány, aki nagyot gondolva kitörvén eddigi unalmas életéből Los Angelesbe utazik, hogy ott sikeres énekesnő váljon belőle. Mivel amíg nem fedezik fel is meg kell élnie valamiből, pincérnői állást vállal a Burlesque nevű klubban, ahol a musical-előadás olyannyira elvarázsolja, hogy elhatározza, egyszer belőle is revütáncos válik majd.
A főszereplőt Christina Aguilera alakítja, de mellette olyan ismert nevek is feltűnnek a filmben, mint Kristen Bell, Cam Gigandet, Stanley Tucci, vagy éppen maga Cher. A történet aranyos, romantikus ott ahol kell és megfelelő mértékben érzelmes. A végkifejlet némileg kiszámítható, viszont a zene, a revütáncosok csillogó jelmezei és nem utolsó sorban a dalok (melyek között találhatók igazán jók is) elvonják a figyelmet a hiányosságokról.
Tehát ha alig bírod már kivárni a hétvégét, filmre fel és kövesd végig, hogy válik egy hétköznapi lányból az álmait követve igazi díva!
Soha ne engedj el!
Épp ezekben a percekben csuktam be a lejátszó ablakát és rögtön ideléptem, hogy még bennem van a sokk, addig írjak nektek ajánlót erről a remek alkotásról.
Teljesen véletlenül nagyjából két órával ezelőtt akadtam rá egy videómegosztó oldalán és úgy döntöttem kissé unalmas férj nélküli estémet mozizással töltöm. Filmek terén eddig is mindenevőnek számítottam, de mostanság különösen érdekelni kezdtek a mély mondanivalójú történetek, amiket nem feltétlenül egy helyes popóért ülünk végig nyámnyogva.
Nehéz úgy mesélni egy filmről egy sorozatról, hogy ne csapjuk agyon azonnal a film mondanivalóját, azonban most megpróbálom a lehetetlent és spoilermentes ajánlást írok a filmről.
A film Kazuo Ishiguro azonos című regényéből készült, ami azt az örök kérdést feszegeti, hogy mitől is ember az ember.
A történet középpontjában három gyermek Ruth, Tommy és Kathy áll. Egy angliai nevelőintézetben nőnek fel és miután kikerülnek már felnőttként a nagyvilágba szembesülniük kell a végzetükkel, ami száguldó vonatként robog feléjük és bármit tesznek nem marad más hátra számukra csak az elfogadás.
A legmegrázóbb dolog az egészben talán az, hogy bár egy fiktív világban vagyunk, mégis az egész film alatt ez egyszer sem merül fel benned. Végig azon gondolkodsz, hogy igen ez egy létező irány. A színészek remek játéka feledteti el velünk percről percre a lehetetlenséget és terel az ő saját kis világukba, ahonnan nem hiányzik a szerelem, az ármány a féltékenység és végül az elmaradhatatlan megbocsájtás sem.
A soha ne engedj el azon kevés filmek egyike, amelyet még a stáblista lassú mozgásakor sem abszolváltunk hátsó kisagyunk legeldugotabb rejtekében és végül pár percnyi sokkos bódultság után térünk vissza a valóságba, könnyben úszó szemekkel.
Tudom, hogy a dráma nem a legkedveltebb műfaj azonban ez az alkotás az évtized egyik legjobb remekműve, melyet minden magát embernek mondó halandónak látnia kell és a végén meg kell kérdezze önmagától, hogy akkor: Mitől is ember az ember?
Szándékosan nem terhellek titeket filmbemutató részlettel, mert azt gondolom, akit érdekel a téma az úgyis Google-t ragad és elmerül Kazuo világában. Jó szórakozást!
színes, feliratos, angol-amerikai filmdráma, 103 perc, 2010 
Dolby Digital
rendező: Mark Romanek
író: Kazuo Ishiguro
forgatókönyvíró: Alex Garland
zeneszerző: Rachel Portman
operatőr: Adam Kimmel
producer: Alex Garland, Andrew Macdonald
vágó: Barney Pilling
szereplő(k):
Carey Mulligan (Kathy)
Keira Knightley (Ruth)
Andrew Garfield (Tommy)
Charlotte Rampling (Miss Emily)
Sally Hawkins (Miss Lucy)
Izzy Meikle-Small (fiatal Kathy)
Charlie Rowe (fiatal Tommy)
Ella Purnell (fiatal Ruth)
Kate Bowes Renna (Miss Geraldine)
Hannah Sharp (Amanda)
Esélytelen esélyek
Valamelyik nap úgy döntöttem, hogy engedélyezek magamnak a vizsgaidőszak közepén másfél óra nyugalmat és végignézem azt a filmet, amelyikkel már elég régóta szemezgetek, a Fifti-fiftit. Úgy indultam neki, hogy oké, már csak a témája miatt is megható film lesz, de mivel összeszedett vagyok meg minden, nem igazán lesz rám hatással. Az elméletem 30 perc után megdőlni látszott és a hátralévő 1 órát kisebb-nagyobb megszakításokkal végigkönnyeztem.
A saját tapasztalatok ihlette film a 27 éves Adam (Joseph Gordon-Lewitt) életének azt a szakaszát mutatja be, amikor az orvosok egy nagyon ritka, rosszindulatú gerincdaganatot diagnosztizálnak nála. A dokumentációk szerint Adamnak 50% esélye van a túlélésre a betegség ezen stádiumában. A fiúnak választania kell: magába roskad, vagy megpróbál optimistán tekinteni a jövőbe. Betegsége mellett a barátnőjével való problémáival is meg kell küzdenie, ám mindvégig kitart mellette legjobb barátja Kyle (Seth Rogen), és feltűnik a színen egy kissé szétszórt, bájos pszichológus is Katie (Anna Kendrick) személyében.
Összességében a film megható történet kitartásról, élni akarásról, barátságról és egyéb emberi kapcsolatokról, néhol humoros, vagy éppen kissé irónikus köntösbe bújtatva.
Mindenkinek csak ajánlani tudom!
Rozi a moziban
A 2011-es évben volt néhány film,amit ki nem hagytunk volna a mozi-napok során:ott volt a Black Swan,amiért Natalie Portman Golden Globe és Oscar díjat is kapott,megérdemelten.
Év elején mutatták be nálunk a Király beszédét, a dadogó VI. György királyról szóló történelmi filmet Colin Firth főszereplésével. A drámák mellett néhány könnyedebb filmet is találhattunk, szuper pasikkal. Többek között a Thor vagy a Zöld lámpás miatt, vagy legalább is megformálóik miatt már érdemes volt elkényelmesedni a fotelben. 2011-ben véget ért egy korszak is, hiszen bemutatták a Harry Potter sorozat utolsó részét, a Harry Potter és a halál ereklyéi 2. részét is.
Szerencsére 2012-ben sem lesz okunk az otthon ülésre, mert Hollywood nem pihent: az elmúlt héten bemutatták nálunk is a Sherlock Holmes 2. részét, Robert Downey Jr. főszereplésével. Idén tavasszal eljön a perc, amikor az ezredforduló legszórakoztatóbb tinijei és egy neves sütemény újra egyesülnek. Áprilisban érkezik az American reunion, ahol osztálytalálkozóra térnek vissza Jimék.
Kristen Stuarttól idén sem menekülünk:újabb hófehérke adaptációban láthatjuk majd viszont. Kíváncsi vagyok, hogy a hölgy képes lesz-e többre, mint a Twilightban nyújtott búbánatos-hátamon a világ minden fájdalma arcát hozni. Egy biztos: a tejben fürdőző Charlize Theron és a vadászt játszó Chris Hemsworth miatt már érdemes lesz jegyet váltani.
Ha valami szórakoztatóra vágyunk, nyár elején jön Sasha Baron Cohen legújabb filmje, a The Dictator, amelyben Szaddam Husszeint és Moammar Khaddafit figurázza ki.
Az eddigieken felül ajánlom még figyelmetekbe a Zsákos Bilbo kalandjait boncolgató The Hobbitot, dögös pasikért az Avengerst, amelyben együtt láthatjuk a Vasembert, Thort, Hulkot és Amerika kapitányt, valamint az év talán legjobban várt filmjét,Christopher Nolan The dark knight rises című Batman filmjét, amelyben a denevér ember oldalán Anne Hathawax, mint macskanő lesz majd látható.
Jó szórakozást mindenkinek!
Agent „V”
Sherlock Holmes visszatért
Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték
Már 2011 végén meg lehetett nézni külföldön a mozikban a Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték (Sherlock Holmes: A Game of Shadows ) című filmet Guy Ritchie rendezésében.
Személy szerint nagy lelkesedéssel ültem be a moziba megnézni a Sherlock Holmes 2-t hiszen az első rész teljesen magávalragadott az effektekkel és a szereplők megformálásával és persze a történet sem volt kispályás.
Az Árnyjáték alapsztorija:
A világ leghíresebb és legokosabb magándetektívje Sherlock Holmes (Robert Downey Jr.) visszatér – és vár rá néhány nagy meglepetés. Végre emberére akad, nyomába eredhet annak a zseniális bűnözőnek, aki mindarra képes, amire ő csak a rossz szolgálatában. Moriarty professzor (Jared Harris) lelkiismeret-furdalás nélkül követi el a legvadabb bűntényeket. Ha érdekei úgy kívánják, még az osztrák koronaherceget is képes meggyilkolni. Miközben Watson (Jude Law) az esküvőjére készül, társa nyakig merül az ügybe, és nemcsak a doktort, hanem saját, szintén zseniális bátyját (Stephen Fry) és egy gyönyörű, de veszélyes jósnőt (Noomi Rapace) is magával ránt. Egész Európán keresztül folyik az üldözés, és a professzor egy lépéssel mindig előttük jár.
Ennyit lehet megtalálni a filmről és én is ezt olvastam el mielőtt megnéztem a filmet. Ez a kis előzetes nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Hiszen két lángelme ellentétes oldalon. Mekkora feszültséget szül már. Mag Holmes az elsző részben is érdekes figura volt, zsenialitásával és világnézetével. Erre a második részben két zseni és ráadásul ellentétes oldalon. Így ki nem hagyhattam. Meg kellett néznem, amint időm engedte. És tessék most itt ülök a film után és nagy erőkkel gépelek, hogy az élményeimet át tudjam valamilyen szinten adni.
Megnézem, kb 120 percet ültem a moziban és ki kell jelentem egy csöppet sem csalódtam.
Ez alkalommal is rá kellett jönnöm, hogy a zsenit egy hajszál választja el az őrülttől. De kinek van joga eldönteni, hogy ki őrült és, hogy ki zseni?
Az első résznek egy nagyon jó folytatását láthattam, a szereplőkben sem kell ismét csalódni a történetben meg egyáltalán nem. A film ugyan úgy tele van izgalommal, váratlan fordulatokkal, akcióval és egy kis bunyóval (amit még a finom női lélek is el tud viselni). Az első részből jól ismert, előre gondolkodásokat és lassításokat most is remekül alkalmazza Guy Ritchie a filmben ezzel még izgalmasabbá téve.
Mivel semmilyen részt nem szeretnék lelőni a filmből!
Ezért nem ragozom tovább, egy izgalmas és méltó folytatást néztem meg, amit csak ajánlani tudok mindenkinek, akinek az első rész elnyerte a tetszését. És persze mindenki másnak is.
Jó filmezést Mindenkinek! Ezt a filmet (is) érdemes megnézni.
A premier január 5-én lesz Magyarországon.
Ui.: A filmet külföldön néztem meg!
2012-ben várható ütős filmek trailerei (part 1)!
Remélem mindenki magához tért már a tegnap estéből és nem kókadozik, de ha még most kanalazzátok össze magatokat akkor üljetek/feküdjetek még egy kicsit és nézzétek meg mi várható 2012-ben a filmek világában. Személy szerint azt kell mondjam szuper lesz ez az év…végre Rengeteg újdonság és folytatás várható. Egyelőre csak az április közepéig bemutatásra kerülő előzeteseket találhatjátok itt meg, de ne izguljatok ez még csak a bemelegítés Jó mazsolázást a trailerek között! Majd írjátok meg nektek melyik tetszik, mit vártok a legjobban.
xoxo
candykarina
A tetovált lány (The Girl with the Dragon Tattoo, 2011)
A hatalom árnyékában (The Ides of March, 2011)
Hadak útján (War Horse, 2011)
Borotvaélen (Man on a Ledge, 2012)
Védhetetlen (Safe House, 2012)
A bűn hálójában (Haywire, 2011)
Kémes hármas (This Means War, 2012)
John Carter (2012)
Csempészek (Contraband, 2012)
Az éhezők viadala (The Hunger Games, 2012)
Safe (2011)
Red Tails (2012)
Journey 2: The Mysterious Island (2011)
The Raven (2012)
21 Jump Street (2012)
Star Wars: Episode I The Phantom Menace 3D (2012)
Filmajánló: Country Strong (Reflektorfény 2010)
A mozi részleg (illetve a sport) mostantól az én kezem alatt is fog működni, remélhetőleg elég gördülékenyen. A filmfüggőség akkor kezdődött nálam, amikor az angol nyelvvizsgámra tanultam. A végeredmény egy sikeres nyelvvizsga és teljes rákattanás. Innentől kezdve 99%-ban csakis eredeti hanggal és felirattal nézem meg a múvikat, mert rájöttem, hogy néha nagyon zavarnak a rosszul megválasztott szinkronhangok. Amire számíthattok tőlem: kegyetlenül őszinte kritikák új és régi filmekről; információk a várható előzetesekről; ajánlók. Én nem fogom elmesélni a teljes filmet nektek, mert akkor miért is néznétek meg?! Inkább csak ösztönözni szeretnélek titeket, hogy bármilyen legális és illegális formában vegyétek meg, töltsétek le őket. Röviden ennyit az érzelgős bemutatkozásról
Csapjunk is bele egy olyan filmmel, amit Magyarországon sajnos még nem játszanak, ez pedig a Country Strong (a magyar címfordítás igen jóra sikeredett ismét).
- Nemzet: amerikai
- Stílus: zenés, dráma
- Amerikai bemutató: 2010. december 22.
- Rendezte: Shane Faste
- Színészek: Gwyneth Paltrow, Leighton Meester, Garrett Hedlund, Tim McGraw
- Sztori: Hutton (Garrett Hedlund), a feltörekvő country-dalszerző Kellyvel (Gwyneth Paltrow), a lecsúszott sztárral dolgozik együtt. A dalszerző szeretne ismertté válni, a sztár pedig a nagy visszatérésre készül. Kettejük közös munkája hamar románchoz vezet, amelyről Kelly férje (és egyben menedzsere) is tudomást szerez.
A filmet kétszer láttam már és mindig más hatással volt rám, persze jó értelemben. Először a drámai oldalára nem voltam ráhangolva, inkább csak a benne lévő szerelmi szálak és a zene kötött le. Másodszor, ahogy láttam egyre jobban kezdett tetszeni Gwyneth Paltrow játéka. Ő az a színésznő, akit fenntartásokkal kezeltem, de ebben a filmben határozottan tetszik. Amiért igazán szeretem ezt a filmet, hogy olyan emberek vannak benne, akik nemcsak színészek, hanem énekelni, gitározni is tudnak, tehát kicsivel multifunkcionálisabbak, mint a többi “butácska amerikai sztár”. A története elég egyszerű, de mégis pont ez a jó benne, hogy nem az a nyaka-tekert, túlspirálozott story. Már csak azért is érdemes megnézni, mert Garrett Hedlund igazán jól énekli a countryt, nem mellékesen irtó jó pasi, és a Pletykafészek üdvöskéje (Leighton Meester) is meglepetést okoz. Összességében ez csajoknak való film, -pasik társaságában nem ajánlom -ha kicsit tartalmasabbra vágytok és közben jó muzsikákat is szeretnétek hallgatni.
Nézzetek minél több filmet, mert filmezni jó !
xoxo
candykarina
Egy zenés részlet a filmből:
Lopott idő
Lopott idő
Ki ne vágyna több időre a mai rohanó világban? Ki ne szeretne örökké élni?
Mit tennél, ha nem öregednél? Mi lenne, ha tudnád, hogy mikor jár le az időd?
A Lopott idő (In Time) című filmben az idő az életet jelenti.
A film a jövőben játszódik, ahol az idő pénz. Ahol mindenért idővel fizetsz. Minden ember karján elindul 25 éves korában egy számláló, amely jelzi, hogy mennyi ideje mara
dt hátra. Ha ez a számláló eléri a nullát, akkor ütött az órája. Ebben a különös társadalomban a szegények gettóban élnek és állandó rohanásban vannak, hiszen nincs elég idejük, a gazdagok pedig mindent lassan és végtelenül kiszámítva csinálnak. Ezáltal különös kontrasztot tárva elénk.
és Amanda Seyfried formázza meg a két főszereplőt, akiknek az izgalmakkal teli történetét követhetjük végig. Justin Timberlake a gettóból származó Will Salas-t formázza meg, míg Amanda Seyfried, Sylvia Weis alakítja, aki a világ egyik leggazdagabb emberének a lánya.
Will váratlanul rengeteg időt kap egy ismeretlen időmilliomostól, ezért gyilkossággal gyanúsítják, és kénytelen elmenekülni. Túszul Sylvia-t a fiatal, jómódú lányt, és magával cipeli. Az egyik percről a másikra élnek és folyton menekülnek, de egymásba szeretnek, és ezáltal felforgatják az addigi rendszer működését.
A film során kiderül, hogy egy dolgot jobb nem tudni azt, hogy mikor jár le az időd.
A film tele van izgalmas jelentettek. Úgyhogy ha egy izgalmas filmre vágysz akkor ne sajnálj időt szánni a Lopott időre és nézd meg, mert hidd el érdemes rá, hogy 101 percet szánj az életedből.
Legújabb kommentek