Nem tudom, miért, de nagyon jó a kedvem egész nap… igaz, ennél rosszabbat nem is kívánhatnék magamnak… de másnak sem…
Ma reggel, miután elvittem a kisfiamat a bölcsibe, elmentem bevásárolni egy kisebb bevásárló központba. A fő célom a rendes, háztartáshoz szükséges cuccos beszerzése volt… de bevágódtam az egyik ajándéküzletbe… 2 emberke is van, akiknek keresek ajándékot… naná, hogy nekik nem találtam semmit, viszont magamnak igen…
nem ez volt a célom, de úgy éreztem, hogy olykor igen is, hogy jó az ember lelkének egy apróság… és ez egy klucstartó… a maga nemében igazi giccs… viszont kis cukika…
(tudom ám a plázacicó formámat is hozni…
Néha nem árt az ember szőke mivoltát is megvillogtatni…
)
Jót mosolyogtam magamban a pénztárossal való beszélgetésemen… kérdezte, hogy becsomagolja-e? Mondtam neki, köszönöm, nem szükséges, ez egy ajándék lesz magamnak… erre ő: kell is az néha… nekem meg még ezt hozzá kellett tennem: tudja, ez egy aranyos kis ajándék, teli holland jelképpel, és leginkább azért tartom szépnek, mert én nem vagyok holland…
Nem, nem és nem tudtam abbahagyni a szőke-nős színjátékot… és tény, elértem nála, hogy igen magasra felvonja a szemöldökét, és jól megnézzen magának…
(amúgy előtte egy másik vevővel, akit ismerhetett, éppen egy harmadik személy szexuális hovatartozását tárgyalta meg a hölgy… száz szónak is egy a vége: ki akartam akasztani… na!
és sikerült is…
)
És akkor megmutatnám az új szerzeményemet, a hónap giccsét, íme, tessék…:

Ezután a kis scenárió után mentem a supermarktba végre, hogy elintézzem a lényegi vásárlást is…
Azt gondoltam a bolt kellős közepének bal sarkában, hogy viccből bejelentkezek a facebookon, és miközben leírom, mennyire élvezem a vásárlást, megadom a koordinátáimat is… pechemre, ez nem jött össze, mert a GPS-m nem volt bekapcsolva, és ha bent kapcsolom be, bizony nem találja meg, hogy éppen hol van… azaz vagyok… na ja… tény, elszenvedtem vele vagy 5 percet, de valahol örültem, hogy mégsem került megosztásra a nagy bótolásimádatom… tyjah… így mentem tovább a sorok között, és vettem ezt, vettem azt…
Majd az újságoknál kötöttem ki… vagy éppen mellettük vezetett el az utam? Teljesen mindegy, egyből kerestem az egyik kedvenc újságomat, a ‘happinez’-t. Állapodjunk meg abban, hogy ez egy magazin az emberi léleknek… nem bonyolítanám tovább… viszont ezt is ajándéknak szántam… magamnak… a giccs mellé kellett még vmi, ami fokozza a különleges hangulatát a napomnak… nézzük csak, milyen is az összkép eddig…?

Nah, ez is megvolt, fizettem is, bepakoltam mindent a kocsiba, és irány haza…
És kérem, mit látok az előttem guruló autó (egy kis Fiat) hátsó szélvédöjén kikandikálni a kalaptartón csücsülve…??? Na…??? Tippek? Hát jó… elárulom…
EGY BÓLOGATÓS KUTYÁT…
/Hollandiában…/
És ekkor jött az óriási poén… a rádióban szóló zene…
Nos, kérem… muszáj volt nekem is bólogatnom… csak az nem volt tiszta, hogy a zene járt a kutya bólogatására, vagy a kutya bólogatott a zenére… és akkor azt már nem is firtatom, hogy én hova avagy mire bólogattam… egy volt a lényeg… passzolt a ritmus…
– katt a zenére…
***
Blogomat itt olvashatod: Csigalom… nyugavér…~ …avagy az interaktív nyugtató…




















Legújabb kommentek